Amit teszünk mással, az ér majd minket is. Egy örök mondás, egy szemet egy szemért, egy fogat egy fogért.
Csak ez azért nem ilyen egyszerű, és bár így szerepel bizonyos tanításokban, de nem teljesen így működik.
Egy olyan témát szeretnénk megvilágítani, amit a legtöbben még nem tudnak, sokan azok közül sem, akik már jobban elmélyültek a karma témájában. Két kérdés az, amit megvilágítunk most. Az egyik az idő kérdése, a másik pedig a szorzóé (?!).
Kezdjük először az idő kérdésével. Mikor kapjuk vissza azt a helytelen cselekedet, amit mi magunk kiváltottunk?
Ebben az esetben az első, amiből kiindulni érdemes, az a tudatossági szint, a fejlettségi fok, ahol épp tartunk. Minél tudatosabb valaki, minél előrébb jár a lélekfejlődés útján, annál hamarabb fog visszahatni a karma.
Egy tudatosabb ember is hibázhat, de ezek a hibák nem oly súlyosak, mégis le kell tudni őket, és a lélekfejlődés okán, hogy a fejlettebb lélek ne legyen akadályozva a karma által, ezért a karmát egy meglehetősen gyors lefolyással le is fogja tudni. Egy kis időt a sors mindig hagy, ez egy úgy nevezett "Isteni gondviselési" idő, hogy a hibát vétő személy képes-e felismerni a cselekménye súlyát, magát a hibát, és ezáltal a felismerés által képes-e kijavítani. Pontosan maga, az "Isteni gondviselés" adja meg a lehetőséget a hiba kijavítására. Minél előrébb tartunk ez az idő annál rövidebb, ez előfordul, hogy csupán egy hét, de lehet egy-két hónap is.
Azok esetében, akik még hátrébb járnak az elején tartóktól, ez az idő már hónapokban vagy években mérhető. Sokak esetében akár életekben is. Nem szabad elfeledkezni a korábban írtakról, hogy kell idő ahhoz is, hogy az energiák révén a visszahatás megtörténhessen.
Tegyük fel, hogy egy fejlettebb lélek elveszi a másik tulajdonát, ami legyen mondjuk 7 millió forint értékű. Jó... itt hozzá kell tennem, hogy egy fejlett lélek eleve nem tesz ilyet, mert ilyen cselekményre csak a kevésbé tudatosak képesek. Ezért beszélek most feltételezés szintjén, de ha mondjuk egy segítőnek nevezhető személy ezt megvalósítaná, úgy egy-két héten belül a sors okán történne olyan törés, ami révén ezt az eltulajdonított összeget elbukná. A kevésbé fejlett lelkeknek a sors több időt ad, hiszen alacsonyabb a tudatosságuk, és a türelmi idő is hosszasabb, de ha ők ezen türelmi időn belül képtelenek a felismerésre, akkor a sors lép, és buknak, és mindent buknak abból az összegből, amit eltulajdonítottak. A türelmi idő hossza, mindig az adott személy tudatosságán, fejlettségén múlik.
Ismétlem, itt nagyon sok minden függ a tudatosságon, a fejlettségen, hiszen egy átlagember akár élteken át hordozhatja a karmáját, és amikor már elég fejlett, amikor már felismerésre képes, akkor, hogy a karma révén ne legyen akadályozva, akkor letudhassa azt, a sors lép és hat, majd bukik mindent.
Én javasolom, ne hibázzunk. Ti vagy inkább mi, akik most olvassuk a sorokat, már tudjuk mi az, amit szabad, mi az, amit nem. Véletlenül se legyen bennünk az, hogy bármit megtehetünk, hogy szabályokat hághatunk át, hogy megállapodásokat rúghatunk fel csak azért, mert többnek tartjuk magunkat és megérdemeljük azt, amit mástól elveszünk, mert a sors sosem fog így látni. A karma kegyetlenül adja azt vissza, amit mi magunk vétettünk mások ellen.
A másik rész, amiről beszéltünk az pedig a mérték. Általában úgy tartják, hogy egy fogat, egy fogért. Ez így viszont egy leegyszerűsített formája minden baj okozásának. A helytelen cselekmények következményeit mindig konkrétan és kompletten kell értékelni.
Maradjunk egyenlőre a lopásnál, a másik értékének elvételénél. Ellopunk egy arany kanalat a gazda étkészletéből... ilyen esetben ez a gazdának nem igazán fog hiányozni, valóban csak annyiért vagyunk felelősek, amit értékben elvettünk. Az anyagi javak esetében a karma háromszorosan számol, így nekünk karmaként három arany kanalat kell elveszítenünk.
Egy komolyabb esetben... legyen mondjuk ez a hét millió forint, amit az elején is számoltunk. Tételezzük fel, hogy ezt az összeget az a személy, akitől ezt elloptuk, lakásvásárlásra költené, hogy gyermekeinek is legyen saját otthona. Csakhogy azáltal, hogy ezt a pénzt elloptuk, ez meghiúsul. Ilyen esetben egyszer számolnunk kell a háromszoros összeggel, ami huszonegy millió forint bukását idézi elő, de ugyanazt is hozza magával, hogy eljön az ideje annak, hogy vagy elveszítjük az otthonunkat, mert azt a másik esetében is megakadályoztuk vagy pedig mi magunk sem tudunk otthont teremteni.
A karmával ebből a szempontból mindig így kell számolni, a fogat fogért elv teljes pontosságot ad, az arany fogért mindig arany foggal, de az íny fájdalmával vagy akár a teljes szájpadlás sérülésével is kell kalkulálni.
Mindenképpen érdemes tudni azt is, hogy nagyon sok karmát testi betegségek is követnek. Amennyiben olvastátok a "pajzsmirigy szimbolika" bejegyzést, akkor már nagyobb a rálátás erre a területre. Itt most a lopás esetében maradva, amennyiben a felismerés nem történik meg, a tolvaj ragaszkodik az eltulajdonított értékhez, akkor olyan események részese lesz, ami balesetben mutatkozik meg, és csak azért, hogy a lopás fontosságát teljességében felismerhesse, valamint, hogy ilyet csak véletlenül se tehessen, ezért sérül vagy épp eltörik a keze/karja.
Ezen összefüggéseket már az ősi tanítók is tovább adták, csak ez a fajta áttétes jelentés eltorzulva került az emberek tudatába és megelőzve a karmát, törték el vagy vágták le a tolvajok kezét (jobb esetben).
Picit hosszabbra sikerült így is a bejegyzés, és nem akarom még jobban nyújtani, csak annyit tennék még hozzá, hogy az élet elvételének karmája hétszeres, hét különböző szempontot vesz figyelembe a sors, ez a legsúlyosabb karma, amit ember elkövethet. Persze csak akkor, ha nem többszörös és nem tömeges életek elvételéről beszélünk.
Továbbra is tartom, hogy tiszteljük a másikat, tiszteljünk minden embertársunkat és ne tegyünk senki ellen olyat, amit mi magunk már sérelemként értékelnénk!
Cedamus
elérhetőség:
cedamusmelin@gmail.com
facebook:
Melin Cedamus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése