2014. július 17., csütörtök

Önszeretet vagy önös érdek?

Nagyon sokszor és nagyon sokatoknak írtunk már arról, ahhoz hogy emberi kapcsolataink harmóniában működhessenek, önmagunkat is szeretni kell tudni. Ha képtelenek vagyunk arra, hogy önmagunkat elfogadjuk, akkor mások sem fognak minket tudni, illetőleg mi sem fogunk tudni igazán szeretni más személyeket. Egyformák vagyunk, lelkünk csupán csak fejlettségében tér el, mindannyian egyformán ugyanolyan fontosak vagyunk a Mindenségnek, hiszen ugyanúgy részét képezzük, és ezáltal mindannyian egyek vagyunk. 

Az önszeretet pedig nagyon sok kérdést felvet még önmagában, köztük az önös érdek fogalmát is. Rengetegszer hallottátok már tőlünk, hogy a szeretet akkor tiszta, ha minden más érzettől mentes, így az önös érdekektől is. De vajon hol húzódnak a határok az önös érdek és az önszeretet között, tettétek fel sokan a kérdést. 

A kérdés valóban jó, mert látszólag mindaz, amit magunkért teszünk önös érdeknek tűnik, de valójában maga a szeretni való képesség önmagunkra is vonatkozik. Megadni önmagunknak mindazt, ami életünkhöz és megélhetésünkhöz szükséges, semmiképpen sem hordoz negatív energiákat. Ahhoz, hogy éljünk, táplálni kell a testünket, ruházkodnunk kell, hogy megvédjük azt az időjárás viszontagságaitól. Egy spirituális (szeretetteljes) ember pedig óvja a testét és védi saját egészségét. Ezen túlmenően biztosítja számára a megfelelő pihenést, és a pihenéshez megfelelő környezetet is. Önmagában az, hogy legyen élelmünk, legyen fedél a fejünk felett, hogy kikapcsolódjunk a mindennapok fáradtságától, magát az életet és annak létszükségleteit jelentik. 

Ha valaki beteg és meggyógyítja magát, de ugyanígy, ha olyan körülmények közé kerül, ahol az emberi brutalitás az úr, és onnan elmenekül, mert testi épsége veszélyben van, ez csak látszólag önös érdek. Valójában ez az élet érdeke, mindannyiunk érdeke, a "mindannyian egyek vagyunk" érdeke.

Mondhatnák mások azt, hogy ebben az esetben az önszeretetbe minden belefér, de valójában nem. Mindaz, ami az életszükségleteken túlmutat, már önös érdek, így a nagyravágyás, a még és még többet akarás, a telhetetlenség is. 

A szeretet önzetlen, nem tartalmazza az önös érdek érzeteit, nem azért szeretünk másokat, hogy ők is szeressenek minket, hanem azért, mert szeretni jól eső érzés, és mert energiái boldogságot adnak számunkra. Ettől függetlenül, ha valakit tisztán, érdekek nélkül szeretünk, mint ahogy barátainkat, úgy ők is ugyanilyen érzettel fognak megnyilvánulni felénk. Viszont ha valaki irányába csak azért viseltetünk jól, hogy tőle is jót kapjunk vissza, akkor bizony ez már csupán ál-szeretet, és semmilyen pozitív energiája nincs. Ebben az esetben ugyanilyen energiák, az önös érdek energiái térnek majd vissza hozzánk. 

Az emberi kapcsolatokban viszont már sokkal könnyebb magának az önös érdeknek a megértése, hiszen ha cselekedeteinket és gondolatainkat az önzetlenség hatja át, ha a gondolatainkban a másik felé semmilyen elvárásunk nincs, akkor bármi, amit teszünk, mentes az önös érdekektől. 

Mindettől függetlenül lélekfejlődésünk és tudatosságunk fejlődésének ezen szakaszán még itt tartunk, sok mindent meg kell tapasztalnunk, hogy megismerhessük magát a tiszta szeretetet és annak energiáit, hogy elérhessünk oda, hogy gondolatainkat, cselekedeteinket csak a valós szeretet járja át. Ez lépésről lépésre megvalósítható, és bár az első lépések nehezebbek, de idővel egyre közelebb kerülünk majd hozzá, és mindez már ösztönössé fog válni. Minden és mindenki irányába tiszta szeretettel fogunk létezni. 

Az emberiség lélekfejlődési szakaszában viszont még sokkal erősebbek az önös érdekek, tiltva semmi nincs, bárki felhalmozhatja értékeit, ha ez jól esik neki és megteheti, bár sok értelme nincs, mert az út végén továbbvinni ezt nem lehet, de ha önmagában már mindenkihez szeretettel közelítünk, akkor már ezzel nagyot lépünk előre. 

Szeretettel:
Carmelian & Cedamus


elérhetőség:

carmelian14@gmail.com
cedamusmelin@gmail.com

facebook:
Carmelian Spirituális Gyógyító
Melin Cedamus








2 megjegyzés:

  1. Az én nézetem szerint "ha azért szeretünk valakit, mert azt akarjuk, hogy ő is szeressen", az nem szeretet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lélek!

      Ez valóban így is van! Ez a fajta szeretet (önös érdek) sosem fogja azokat az energiákat magukban hordozni, mely a szeretetben megtalálható! :) Köszönjük szépen! :)

      Szeretettel:
      Carmelian & Cedamus

      Törlés