2013. január 15., kedd

Egy kis ébresztő

Csak mi emberek vagyunk azok, akik tökéletesnek, sebezhetetlennek érezzük magunkat. Azt hisszük, nekünk minden megadatik, nekünk minden sikerülni fog és egészségben, jó létben éljük meg majd az öregkort. Mindeközben félelmeinkkel, a bennünk lévő negativitásokkal megteremtjük a minket érő rosszat, nem vigyázunk testünkre és amíg a baj el nem ér minket, fütyülünk az egészre. Azt hisszük, velünk semmi rossz nem történhet. Aztán egyszer csak, mint derült égből a villámcsapás, kiderül, hogy oda a munkahelyünk, elúszik a házunk, vagy ami még rosszabb, hosszan tartó súlyos betegségben szenvedünk. 

Csak nézzünk szét, tele vannak a kórházak. Lépten-nyomon abba botlunk bele, hogy hány ember él pénztelenségben munkahely hiánya miatt. Emberek élnek magányosságban, egyedüllétben, mert nincs aki elfogadja őket, vagy épp ők nem tudnak elfogadni senkit. Életek mennek tönkre betegségek vagy pénztelenség okán. Mit látunk, hány embert ér baleset az utakon?

Miért kell mindig nekünk embereknek megvárni bajt? Miért csak akkor kezdünk el kapkodni, amikor már minden veszni látszik? Miért gondolunk vissza, arra ilyenkor, hogy mekkorát hibáztam, mi lett volna ha..? 

Mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha időben gondolkoznánk! Akkor, ha lényünket egyfolytában áttudná járni a szeretet, ha pozitívan tudnánk gondolkozni. Igen, sajnos vannak "sorsszerűen megírt" dolgok, amiket meg kell tapasztalnunk, de sokszor ezen dolgoknak a felismerése már maga a megtapasztalás. Ebből kifolyólag minden megelőzhető vagy megváltoztatható. 

Sokszor nem tudjuk az okát a velünk történteknek, vagy a velünk elkövetkezendő távolabbi eseményeknek, de vannak akik segítenek, hogy meg tudjuk. Sok spirituális személy létezik, aki azért van, hogy segítsen nekünk a maga módján. Ki ebben, ki abban. Vannak akik csak egy-egy területen, de léteznek olyanok is, akik több életterületen is segítségünkre lehetnek. Gyógyítók, tisztán érzékelők, mágusok, stb. Képesnek kell lennünk arra - ha képességeink még nem fejlődtek ki annyira - hogy meg akarjuk tudni, mik azok az okok, amik életünk kibontakozását akadályozzák. Mik azok az okok, amik miatt betegség lesz úrrá rajtunk, mik azok az okok, amik miatt párkapcsolatunk eleve halálraítélt, illetőleg mik azok az okok, amik majd pénztelenséghez vezethetnek. Mindezt azért, hogy megelőzhessük. Azért, hogy a kiváltó okok felismerése által a következményeket enyhíthessük, vagy megszüntethessük.

Ha megkapjuk a választ, akkor igenis az oksági következményeket meg lehet szüntetni, minimálisra lehet csökkenteni. Miért nem jó nekünk embereknek tudni azt, hogy miképp és hogyan kerülhetjük el a betegségeket, hogyan menthetjük meg párkapcsolatunkat, hogyan bontakozhatunk ki egy párkapcsolatban, vagy épp azt, hogy mit kell tenni azért, hogy anyagi biztonságot teremthessünk magunknak egész életünk során?

Megmondom miért! De a miért-nek több oka is van. Egyik a saját hitünk, amivel megteremtjük inkább magunknak a rosszat. Pedig, ez megfordítható lenne, és képesek lehetnénk megteremteni a jót is, csakhogy hitünk miatt mégis képtelenek vagyunk rá. A másik szintén a saját hitünk, amik a téves élettapasztalatainkból rakódtak le tudatunkban, az a téves hit, hogy rajtunk nem segíthet senki. Egy másik emberi lény hogyan lenne képes arra, amire mi nem, ő hogyan és miért tudna nekünk segíteni, hogy van benne annyi képesség, hogy elmondja nekünk azokat az okokat, amelyek a mi életünk megváltoztatásához vezetne? Pedig ha képesek lennék hinni, és bízni bennük annyira, hogy keressük, akkor életünk megváltozna, jó irányba fordulna. A harmadik ok pedig nem más, mint az, hogy sajnálunk áldozatot hozni. Igen, áldozatot hozni! Mert sajnálunk pénzt rááldozni arra, hogy segítséget kérjünk. Sajnáljuk a keveset, hogy majd a későbbiekben a többet gyógyszerre, válásra, munkahely keresésre, vagy épp a jelzálogok kiváltására költsük. Sajnáljuk a keveset attól, ami számunkra még többet hozna, ami a világot jelentené, vagy épp minden pénzt megérne. Sajnos, ilyenek vagyunk mi emberek. Utólag pedig csak bánkódunk, hogy egy korábbi segítség pedig, minden pénzt megért volna...

Tudomásul kell venni mindnyájunknak, hogy a pénzrendszer bevezetett itt a Földön is. Nincs ez így jól, de ez van, egyenlőre pénzrendszerben élünk. Azok a spirituálisak, akik mindenüket feladták azért, hogy másoknak segíthessenek, szerinted miből élnek? Miből tudnák kifizetni a kenyeret, az élelmet, a lakhatást vagy épp a szolgáltatásokat, hogy kapcsolatba tudjanak lépni velünk? Az "Isteni erő" megadta a lehetőséget mindenki számára, hogy ki így, ki úgy, segítse a másikat. A pék kenyeret süt, a fodrász hajat nyír, a mezőgazdász állatot tenyészt és növényt termel. De ki az mind közül, aki "Isten" adta tehetségénél fogva nekünk ingyen adja a boltjában az élelmet, aki ingyen levágja a hajunk, aki ingyen internet hozzáférést biztosít?

A spirituálisok sokszor mégis ingyen adják a tanácsot. Nem kis energiát fektetnek abba, hogy nekünk segítsenek. Mindennek ellenére senkit nem szabad kihasználnunk és elvárnunk azt, hogy többet és még többet ingyen kapjunk. Ingyen egy szolgáltatást, amikor mi éppen egy másik szolgáltatásért pénzt várunk el. Hisz bármi is legyen a munkánk, bármit is végezzünk, joggal várjuk el mindannyian, hogy tisztességgel megfizessenek bennünket is.

Szeretettel:
Carmalian & Cedamus


Elérhetőség:
carmalian14@gmail.com
cedamusmelin@gmail.com

Facebook:
Carmelian Spirituális Test-Lélekgyógyász
Melin Cedamus








 















5 megjegyzés:

  1. Élj a vanban, de tudj róla milyen a nincs, mert ha a nincsben élsz nem fogod tudni milyen a van, megtudod becsülni a szegénység pillanatait igen akkor megtudod becsülni a gazdagság pillanatait is, ha csak az egyiket becsülöd a másik tesz tönkre téged, az aranyközépút megértésének a törvényszerűségében élünk. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint kétszer meg kell becsülni úgy nem 🙅 szabad hogy csak Egyiket választotta !!!

      Törlés
  2. Kedves Lélek!

    Könnyebb élvezni az édes ízét, ha már ismerjük a keserűt! Viszont ha megakarjuk ismerni az édes ízt, akkor azért tenni is kell, mert ha csak várunk.. az élet gyorsan elszáll!

    Szeretettel:
    Cedamus

    VálaszTörlés
  3. Én is voltam már szerény,de mégsem vártam volna el senkitől semmit sem ingyen.Ez az ember természetétől,milyenségétől függ.Mindenkinek meg kell adni a tiszteletet, és nem szabad kihasználni az emberek jószívűsègét,főleg azokét nem,akiktől segítséget várunk.

    Szeretettel,
    Agnes

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így igaz kedves Ágnes, köszönjük szépen!! :)

      Szeretettel:
      Cedamus

      Törlés